| 		
		 
 EDZÉSVEZETÉSI ELMÉLET 7
  2010.02.16. 14:53 
III. Történet A  
Milyenek voltak a magyarok?  
  
Milyenek is voltak? Melyek voltak azok a tulajdonságaik, amelyeket a környező népek  
elismertek és becsültek? Mi volt erejük titka? Milyenné kell válnunk, hogy hasonlítsunk  
rájuk?  
  
Gardézi írta 920 táján, hogy. a magyarok török fajúak. A magyarok bátrak, szép  
külsejűek, és jó megjelenésűek. a magyarok ruhája színes selyem szövetből készült,  
vagy brokát, fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngyökkel berakottak, fényt  
kedvelők."  
  
 A jólöltözöttség őseinknél annál is inkább volt feltűnő, mert a jólöltözöttség nemcsak az  
előkelőkre, hanem a szabad harcosokra és a köznépre is érvényes volt. Nem véletlen, hogy a  
"Dzsajháni-hagyomány" több szövege írja, hogy "a magyarok nagyon gazdag emberek",  
illetve "vagyonosak és szembetűnően gazdagok". Bölcs Leó császár kiemeli, hogy a magyarok  
a "perzsa-arab divatot utánozzák"; ezt erősíti meg Ibn Ruszta, aki szerint a "türkök" "ruházata  
hasonló a mohamedán ruházathoz". II. Szilveszter pápa (+1003) jegyezte meg, hogy "egy nép  
van Európában, amely nem európai: a magyar". Az ősmagyarok viseletére jellemző volt,  
hogy a férfi- és a női viselet között alig volt különbség; legfeljebb a nők ruhái finomabb  
anyagból készültek  
  
A XI. században élt perzsa történetíró, Gardézi írta le a honfoglaló magyarok  
házasságkötéséről, hogy a leánykéréskor a mennyasszony atyja gazdagságával arányban a  
vőlegénytől eladó lányáért lovakból, pénzből, ingóságból álló vételárat kapott, míg ő a  
vőlegény atyjának menyét-, hód-, coboly-, nyest és rókaprémet ad ajándékul. Ez volt az ara  
szintén előre megállapított hozománya. Nem véletlen, hogy a hölgy egyszerre jelentett nőt és  
hermelint és mindezek alapján nem nehéz felfedezni az összefüggést a meny és a menyét  
között sem.  
  
Abul-Hasszán Maszúdi a 934-es hadjárat alakalmával említi meg a magyarokat. .. A  
magyarok a turkok közé tartoznak.a négy nép közös ősre viszi vissza családfáját.részben  
nomádok, részben letelepültek..A turkok nyílzápora után rendezett sorokban végrehajtott  
támadásukkal megszerzik a győzelmet.  
  
Abu Marwan Hayyan /Kordova XI.sz./ írja: .A magyar félelmetes nép.Hét vezér alá  
tartoznak, egyikőjüket, a legtekintélyesebbet gyulának nevezik.  
  
Hudud al-Alam /X.sz./ . A madzsarik nagyon gazdag emberek. szemrevalók és  
félelmetesek. Az összes körülöttük lakó pogány népekkel háborúskodnak és a magyarok  
szoktak győzni..  
  
Marvazi / XII.sz./ ..A magyarok a türkök egyik törzse.szemrevaló és szép külsejű  
emberek és nagy testűek. Vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek  
köszönhetnek...  
  
- 44 - 
  
  
 
 
  
Jakut /Abu Abdallah/ XII.sz. .. a turkok országába érkeztünk, amelyet Badzsirtnak  
neveznek. Tőlük a lehető legjobban óvakodtunk, mert ők a türkök közül a  
leggonoszabbak.és legvakmerőbbek..  
  
Tahrihi Üngürüsz /Cengiz Orhonlu/ .A madzsar nép történelmi könyveiben meg van írva,  
hogy a magyar nép török eredetű. Nagyszámú sátorlakó nép volt, amely ősidők óta megállás  
nélkül vándorolt Kelet országaiban a Nagy Sztyep néven ismert széles pusztaságokon.Attól  
az időtől fogva, hogy Hogy a magyarok elfoglalták a Sztyepet, 370 év telt el.. A 200 000  
főnyi magyar nép másodszor felkerekedett a nagy pusztaságról és a régebbi hazájába  
Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott megtelepedtek.  
  
Bölcs Leó bizánci császár írja: . Csupán a bolgárok és kivülük a türkök népe ( a magyar)  
fordít gondot az egyöntetű hadirendre. a türkök törzsei fürkészők és szándékaikat  
rejtegetők.ügyesen kilesik a kedvező alkalmat és ellenségeiket nem annyira kardjukkal és  
haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés és a szükségesekben való  
megszorítás útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban legtöbbjük  
kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség  
megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják.  
Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal vannak fölényben. sok gondot fordítanak rá,  
hogy gyakorolják magukat a lóháton való nyilazásban.(49. és 51. fejezet.). Férfiakban  
gazdag és szabad ez a nép s egyéb pompát és bőséget mellőzvén csupán arra van gondja, hogy  
vitézül viselkedjék a maga ellenségeivel szemben (45.fejezet).Ez a nép egy fő alatt áll,  
feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetetéseket szenved elkövetett vétkeiért. a fáradalmakat  
és nehézségeket derekasan tűri, dacol a hőséggel és faggyal és a szükségesekben való egyéb  
nélkülözéssel, lévén nomád nép (46. fejezet).Ha az első ütközetben legyőzték is őket, nem  
hagyják abba harcot, mint a többi nép, hanem míg csak teljesen tönkre nem silányítják őket,  
mindenképpen iparkodnak ellenfeleik ellen támadni..  
  
Fia Bíborbanszületett Konsztantinosz császár A birodalom kormányzásáról írt művében  
mondja: .. Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból  
szabartoi aszphaloinak /rendíthetetlen szavárd/szabíroknak/ nevezték. A türkök hét törzsből  
állanak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. A türköknek ez a nyolc  
törzse nem hunyászkodik meg a maga fejedelmei előtt..  
  
Georgiosz szerzetes /X.sz./ :.Gyermekem. tudd meg, hogy a magyarokat bűneink miatt  
küldte az Úr..  
  
Regino apát: ..a magyarok féktelen és minden fenevadnál féktelenebb népe. nem  
törekszenek arany és ezüst után, mint a többi halandó.idegen hatalomtól örökké bántatlanul  
vagy legyőzetlenül maradtak.természetük dölyfös, lázadó.. Mindig hajlamosak idegen  
elleni vagy otthoni felkelésre, természetüknél fogva hallgatagok , készebbek a cselekvésre,  
mint a beszédre.fáradalmakban és harcokban kemények, testi erejük roppant  
nagy.haditaktikájuk annál veszélyesebb, minél szokatlanabb más népek számára..  
  
Liuprandt : A magyarok népe vadságát minden nemzet tapasztalhatta.ördögi huj-huj  
kiáltással vetik bele magukat a csatába..  
  
Ekkehardt szerzetes /Heribald beszámolója/: A felderítők hirtelen kürtjelekkel üzentek.A  
foglyok szokatlan dalára összegyültek.vezéreik előtt birkóztak és táncoltak, egyesek pedig  
fegyvereiket összecsapva megmutatták, hogy mily járatosak a hadimesterségben.bizony  
  
- 45 - 
  
  
 
 
  
igen tetszettek nekem, nem emlékszem, hogy valaha vidámabb embereket láttam volna  
kolostorunkban.ételt és italt bőven adtak nekem.életemben ilyen jót nem ettem..  
  
Abu Hamid al-Garnáti: A magyar királynak megszámlálhatatlanul sok katonája  
van.valamennyi nép fél a a támadástól, mert nagy a magyarok vitézsége...  
Freisingi Ottó: ..amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan  
ellentmondás nélkül egy hadban egyesülnek,..s akik a katonai rendből vannak,..csak a  
legsúlyosabb okból mernek otthon maradni.  
  
Ismeretlen /arab/: ..a magyarok mindannyian kötelesek követni a királyt, bárhová  
kívánja.mindenféle zsold nélkül, és ameddig a királynak tetszik, akár tíz esztendőn keresztül  
is.a magyarok a fegyverek bármelyik nemében nagyon jó harcosok, leginkább mégis kiváló  
íjászok..  
  
III. Történet B  
A régi .betyáros. időkben a ló és marhalopás volt a betyárok leggyakoribb  
tolvajlása, amit a lehető legravaszabb cselekkel vittek véghez. Az egyik kiskunfélegyházi  
vásáron történt meg, hogy a vásározók nagy riadalmára hat legény esett egymásnak.  
Keményen álltak neki a verekedésnek. A vásározók pihenését és étkeztetését ellátó  
lacikonyhákból ugráltak elő. Olyan veszettül ütötték egymást, hogy mindenki biztos voltabban, hogy temetés lesz a vége. Csattogott a fokos, a balta, az ostor meg az ólmos bot. Óriási  
nagy zajt csaptak és rettentő nagy port kavartak. Mindenki a látásukra gyűlt, de beavatkozni  
már senki sem mert miután az egyik legény az okvetlenkedő felügyelő hajdút kobakon vágta.  
Az asszonyok sírtak, a gyermekeiket gyűjtögették maguk köré, hogy ne essen bajuk.  
Egyszerre abbamaradt a csata , a legények felpattantak lovaikra, s akkor derült ki, hogy  
verekedés közben egyikük sem sérült meg. A szájtátó vásározók hamarosan rájöttek az okára.  
Míg ezek parázsul csépelték egymást, társaik a vigyázatlan vásári jószágból egy csapatnyit  
elkötöttek, de még vásárfiát is vittek magukkal a mátkáikban a felügyelet nélkül hagyott  
sátrakból.  
  
A történet jól példázza, hogy az akkori betyárok a hagyományos fegyverek széles  
választékához értettek mesteri módon. Sokat gyakorolták az egymás közötti küzdelmet, amit  
ilyen .bemutató. jellegű produkciókban is jól fel tudtak használni.  
  
- 46 - 
  
  
 
 
  
IIII. Koordinációs képességet fejlesztő bemelegítő gyakorlatok  
hagyományos pásztor bemelegítési-, nyújtási- és szalagerősítő  
gyakorlatokkal  
- Ellentartó izmok feszítése mellett- -öklös karcsavarás  
- alsó sasolás -felső sasolás  
-rönközés -tolás lábbal.  
- sárkány taposás - holdharapás  
-egyensúly gyakorlatok - vakfutás  
-távérzékelő lépés - oldalérzékelés  
-vakjáték, vakharc - sarkolás  
-daruzás - szélmalom  
-lábterpeszek - térdizület reakció (hátra fekvéssel)  
-csípőizület reakció térdfordítással - g.oszlop erősítés  
-hátsó kézfogás -préselések  
  
- 47 - 
  
  
 
 
  
V. Állóképességet és koordinációs készséget fejlesztő gyakorlatok  
-ingafutás -kar  
körgyakorlatok  
-test, kar, láb  
ütemgyakorlatok  
-forgó-ugró  
gyakorlatok  
-futóiskola  
- kézjárás  
gyakorlatok  
- karhajlítás  
kézenállva  
- bakfitty -páros  
erőgyakorlatok  
-erősorok  
3/3/3/3  
-ütések és rúgások  
támadott felületeinek  
előkészítése  
- ugrások -esésvariációk -esések eszközzel -esések  
ellenféllel  
  
- 48 - 
  
  
 
 
  
VI. Birkózási fogásokat előkészítő speciális izületvédő és rávezető gyakorlatok  
- nyakkörzések - terheléses  
nyakgyakorlatok  
- váll- és  
könyökgyakorlatok  
- csípő és  
törzsgyakorlatok  
- izülettorna  
- előkészítő  
nyújtások  
befejező  
gyakorlatai  
- alaphelyzet  
felvétele, az  
egyensúly helyes  
értelmezése  
- alaphelyzetben  
tolások és húzások  
gyakorlása  
irányváltoztatásokkal  
- alaphelyzet  
bontása  
- alaphelyzetből  
végtagok fogása  
és húzása  
- nyakfogás  
gyakorlása  
-végtagfogás  
bontása  
-nyakfogás bontása -ráterhelés  
helyzete  
- menekülés  
ráterhelésből  
  
  
 |