| 		
		 
 EDZÉSVEZETÉSI SEGÉDLET 3
  2010.02.16. 14:31 
A Baranta jövője  
  
A legfontosabb dolog, amit egy ember tehet, hogy valódi és szervesen működő  
értékek mentén határozza meg önmagát. Az értékek vonzzák az embereket. A legtöbbször az  
a baj, hogy egy értékrendszert senki sem jelenít meg, s így nem ad lehetőséget a világban  
tájékozódó embereknek arra, hogy a hagyományok által meghatározott irányba is  
elindulhassanak.  
  
  
A barantázók egyik legfontosabb célja, hogy a  
hagyományos magyar harci kultúra elemeinek  
megismertetésével, a Baranta önálló harci rendszerének minél  
eredményesebbé tételével megismertesse és világszerte  
népszerűsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert  
tisztelő magyar énképet valamint, hogy az általuk űzött stílust  
az egyik legnépszerűbb harcművészeti irányzattá tegyék  
  
hazánkban és később a világon is.  
  
A terjeszkedés elsődleges irányát Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja és a  
Közép.ázsiai területeken élő testvérnépek szállásterületei jelentik. Tíz év alatt a Baranta  
megszázszorozta a létszámát. Az elkövetkező tíz év legfontosabb célja, hogy Magyarországon  
mindenki számára elérhetővé váljon, hogy tagja legyen a hagyományos magyar harci  
testkultúra nevelő és közösségformáló ereje. Több száz egyesület, csoport alakításával a  
szervesen működő közösségek erejével, alkotókészségével, tetterejével kívánjuk a magyar  
társadalmat megerősíteni.  
  
Országszerte olyan nagyobb  
földterülettel rendelkező kiképzési  
központok felállítását kezdtük meg,  
amelyek alkalmasak a barantázók, a  
magyar harci testkultúra iránt  
érdeklődők képzésére, oktatására.  
Jelentős szerepet vállalunk a  
közeljövőben kialakítandó /a  
hagyományos értékrendre épülő/  
magyar iskolahálózat kiépítésében,  
a pedagógusok képzésében, a vidék  
kulturális arculatának tevékeny  
alakításában.  
  
  
Kiemelt kötelességünk a Székelyföld, Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja ill. a  
szórványmagyarság közösségi megerősítése és támogatása, a magyar nyelv, gondolkodásmód  
és életközösségi forma terjesztése, elfogadtatása.  
  
- 20 - 
  
  
 
 
  
"A nyelvének pengése még  
korántsem dobogása a  
szívnek,  
s a magyarul legékesebben  
szóló is még korántsem  
magyar."  
Gróf Széchenyi István / 1842/  
  
A Baranta teszi a dolgát.  
  
.Egy nemzet sem követelhet  
magának a népek sorában  
több szabadságot, mint  
amennyit ő ad külön-külön  
minden fiának.. Illyés Gyula  
A Baranta mozgásanyaga az alábbi kutatási területekről került  
összegyűjtésre:  
  
-A mai /a közelmúlt/ magyar hagyományokban fellelhető harci mozgások (ma is  
űzött pusztakezes- és fegyveres (eszközös) pásztorhagyományok).  
  
-A történeti források harci kiképzéssel foglalkozó leírásai.  
  
-A történeti források harci közösségek jogaival, felépítésével, tevékenységével  
foglalkozó leírásai.  
  
-A hasonló életmódkultúrával, Magyarországon letelepedett néprészekkel  
rendelkező nomád-, félnomád népek testkultúrájának ma is élő hagyományai  
(kunok, jászok, besenyők, kálizok stb.).  
  
-Régi szabályleírások.  
  
-Fegyveres táncaink mozgásanyaga.  
  
-Eszközös táncaink mozgásanyaga.  
  
-A magyar táncok lépés és ritmusvizsgálata.  
  
-Egyéb magyar táncok egyensúly- és végtaghelyzet vizsgálata.  
  
-Régi vívókönyvek magyar vonatkozású elemzései.  
  
-Régi magyar vívóiskolák képanyaga.  
  
-A korai kutatások régi katonai szabályzatokba beépített elemei.  
  
-A néphagyományok, a néprajz rejtett elemeinek kutatása (népi legendák, mesék,  
szólások, elbeszélések, mondák, a paraszti eszközhasználat emlékei, népi  
versengések).  
  
-Ősi jellegű gyermekjátékaink kutatása.  
  
-A gyakorlati régészet eredményei, következtetései.  
  
-A korabeli-, rekonstruált fegyverek, harci segédeszközök, kiegészítők  
alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai.  
  
-A magyar katonai közelharc küzdelemközpontú megfogalmazásainak a korabeli  
fegyverekre és védőeszközökre kivetített elvei.  
  
-A képzőművészet harci mozgásokat megelevenítő alkotásainak elemzése (freskók,  
ötvösmunkák, szőttesek, karcolatok).  
  
- 21 - 
  
  
 
 
  
-A jellegzetes nemzeti pszichikum, életmód és hagyományos nevelés kutatásának  
eredményei.  
-A magyar néprajz egyéb kapcsolható kutatási területei /eszközkészítés,  
  
állatgondozás stb./  
-A ló felkészítésének, kezelésének és harci alkalmazásainak rekonstruált elvei.  
-A küzdelemközpontú versenyek tapasztalatai.  
  
Problémák a családban a Baranta miatt  
  
Fontos kérdés. Tisztelt édesapák, édesanyák, pedagógusok, edzők, felkészítők! Ha  
csak a család egyik tagja .műveli. magát, akkor előbb utóbb óriási szakadék támadhat  
emberek között. Ahhoz, hogy ez ne jöhessen létre, a család minden tagjának együtt kell  
elmélyülni ebben a kultúrában és műveltségben. A közösségekben van hely mindenhez; a  
gyerekek játékához, párok táncához, bármihez. Vigyük és emeljük családtagjainkat is.  
  
A Baranta tartalmainak gyűjtése  
  
A Baranta gyűjtése nem állt le. Még ma is találkozhatunk, pásztoroknál, táncosoknál,  
idős embereknél olyan tartalmakkal, amit érdemes rögzíteni, beilleszteni a már meglévő  
rendszerbe.  
  
- 22 - 
  
  
 
 
  
Hagyományos életfilozófia és nevelés  
  
  
A Baranta a hagyományos magyar  
életfelfogást fogadja el harci filozófiájának. Az ún.  
  
.szeres. gondolkodásmód a mellérendelt jellegű  
társadalmi kapcsolatok fontosságára és  
elsődlegességére épít. A hagyományos életelvek  
szerint élő ember először önmaga megismerésére és  
meghatározására törekszik, s ezt rendeli a fennálló  
világ rendje mellé. (Ma egy jelképesen működő Világ  
rendje alá rendelve építik fel az ember személyiségét,  
így sosem válhat önmagává, ezáltal nem rendelkezik  
egyedi személyiséggel. E nélkül felnőtt embernek és  
harcosnak is alkalmatlan.) A barantázókat nem fegyveres specialistáknak, hanem komplex  
képességekkel rendelkező harcosoknak nevelik. Ez azt jelenti, hogy a távolra és közelre ható  
fegyverek, a pusztakezes elemek, a lovas harci alkalmazások mellett a magyar kultúra egyéb  
évezredes eredményeivel is fel kívánja ruházni a hagyományok útjára lépő jelöltet. A  
különböző jellegű és formájú tartalmak egymást emelik és erősítik, gyorsabb, ember-közelibb  
és tartalmasabb tanulási folyamatot biztosít. A magyar fegyveres-, eszközös táncok, a  
népzene, a népi orvoslás, a népi költészet munkái /dalok, mondák, regék/, az eszköz- és  
fegyverkészítés rejtelmei, a gyakorlati régészet, a történettudomány eredményei mellett a  
hagyományos magyar életvezetést is elsajátítják.  
Az egyéni kezdeményezőkészséget tisztelő, a kreativitást fejlesztő és elősegítő  
rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra,  
mind a személyiség fejlesztésének lehetőségeire.  
  
A felkészítés folyamatáról  
  
A felkészítés és a versenyek során olyan hagyományos  
kiképzési elemeket használnak, amelyek a lehető legjobban  
megközelítik a valós harci helyzeteket. A kiképzési  
alapelemeket /iskolagyakorlatok, formagyakorlatok, védekező  
gyakorlatok, szabad küzdelem/ úgy állítják össze, hogy abban  
mindig szerepeljen az ellenfél, valamint olyan biztonsági  
elemek, amelyek a minimálisra csökkentik a sérülés veszélyét.  
A Baranta gyalogos (thug- a régi nemzetségfők gyalogos  
feladatokat is ellátó testőrzőinek lófarkas zászlaja) és lovas  
(ráró lovas harci alapalakulat) szakágak képességeiből áll.  
  
Alapvető jellemzője a valódi harcot játékos jelleggel  
modellező felkészítési és versenyzési rendszer. Versenyeztetési formája bizonyos keretek  
között mozogva egy állandóan változó, fejlődő követelményrendszerre épül. A pusztakezes  
alkalmazások során arra törekszik, hogy a barantázó rövid időn belül kerüljön az ellenfél  
közvetlen közelébe, ahol erőteljes fájdalmakat okozó vagy fojtó, gerincfeszítő fogásokkal  
megfékezze (harcképtelenné tegye) ellenfelét.  
  
A fegyveres vívó mozgásokban halasztó jelleggel, a követő-, kiegészítő mozgások  
széles skáláját alkalmazva (nem csupán a fegyverre összpontosítva) törekszik az ellenfél  
  
  
- 23 - 
  
  
 
 
  
leküzdésére. A Baranta fegyveres alkalmazásai nem 2 .vívó., hanem .harc.-szemléletűek.  
Különös hangsúlyt helyeznek a helyzetek taktikai, logikai elemzésére.  
A felkészítés során hagyományos ügyesség- és koordinációs képesség fejlesztő  
elemeket alkalmaznak. A felkészítés folyamatára jó példa a kard oktatásának folyamata.  
  
Az adott fegyverek oktatását (pl. kard) mozgáskoordinációt, eszközös ügyességet,  
memóriát, egyensúlyi képességet és állóképességet fejlesztő gyakorlatok előznek meg. Az  
iskolagyakorlatok során 1-25 elem a fegyver forgatási készségéről és lépéstechnika  
megtanulásáról szól. Ezek nagy része ún. táncvívási elem. Azokat a gyakorlatokat  
alkalmazzák, amelyekkel évszázadokon keresztül előkészítették a legénykéket, hogy  
felkészüljenek a kardvívás elsajátítására. A sok biztonsági elem megakadályozza a korai  
időszakokban a súlyos sérüléseket és előkészíti a következő mozgásos fázist. A 26-50 elemek  
során a test és a fegyver kombinációs alkalmazását készítik elő. A 51-75 során a harcban  
bármikor alkalmazható elemeket tanulják, a 76-100 iskolagyakorlatok során pedig a Baranta  
speciális vívási taktikai elemeit (belső körös vívás) sajátítják el. Az iskolagyakorlatokkal  
párhuzamosan folyik a Barantában oly fontos stabil védekezési struktúra kialakítása, amelyet  
a védekező gyakorlatok fejlesztenek készség szintre. A támadási technikák valós harcban való  
alkalmazása pedig a szabad vívó gyakorlatok /súlyra hozott imitációs fegyverrel/ során kerül  
számonkérésre. Itt törekednek, hogy mindenki a lehető legtöbb ellenfél ellen gyakorolhasson,  
valamint, hogy más vívási stílusok képviselői ellen is a lehető legtöbb tapasztalatot szerezzék  
meg. Némely fegyver esetében /Pl. fokos, szablya/ csak az .előzmény fegyverek. elsajátítása  
után tanítható meg /kard, bot/ eredményesen.  
  
A Barantában az íj mindig a dinamikai fegyver szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy  
statikus körülmények között nem használják. Az oktatás kezdeti pillanatait kivéve a harcszerű  
alkalmazáson van a hangsúly.  
  
A párbajszerű, mozgásos gyakorlatok elősegítik a gyors töltést, az ösztönös célzási  
  
képesség kialakulását és a helyes taktikai értékelés képességét. A Baranta esetében ez azt  
jelenti, hogy többet ér egy 20 cmes  
szórással mozgásból lövő  
harcos, aki ezt a legtöbb  
körülmény esetében tudja  
produkálni, mint a 3cm-es  
szórásképpel rendelkező társa, aki  
csupán kimért pályákon,  
belövések után képes statikus  
helyzetből statikus célokra lőni.  
  
A lovasíjászat során is  
hasonló az elképzelés. Az, hogy  
valaki egy vonalon mozogva  
megtanul előre oldalra és hátra  
lőni nyeregből, az csupán az első  
  
  
fázis. Ezt követően különböző távolságban és magasságban elhelyezett célokra gyakorolnak.  
  
Később a ló .másik oldalán. elhelyezett célokra is lőni kell. A következő fázisban  
ezek a célok mozognak /dobott korong, mozgó pajzsos segítők/. Az ötödik fázisban a mozgó  
célok lovas harcos elleni harci feladatokat imitálva haladnak. A hatodik fázis pedig arról szól,  
hogy az adott célterületre kiérkezve, a lovat testsúllyal és hangokkal úgy kell a célokra  
vezetni, hogy a célokat veszélyességük szerint osztályozva, taktikai elemek alkalmazásával  
küzdjük le /pl.az ellenünk tevékenykedőket olyan szögekből közelítjük meg, hogy egymást  
  
  
- 24 - 
  
  
 
 
  
akadályozzák fegyverhasználatukban/. Az utolsó fázisban a lovasok egységbe kovácsolását és  
közös tevékenységét feladatok gyakorlására kerül sor.  
  
Valaki tökéletesen hajthat végre íjász lőfeladatokat lóról, de ha a ló irányításában és  
taktikai elgondolásokban nem fejlődik, akkor egy nála rosszabb lőkészségű lovas a harc során  
fölébe kerekedhet. Ezeket szintén párhuzamosan kell  
fejleszteni. A Baranta ebben az esetben is jó példa arra,  
hogy a harc sokkal összetettebb, mint a sport. Külön  
hangsúlyt kapnak a csoportos alkalmazások.  
  
A versenyek és az edzések során az íj, az ostor,  
szablya, a kard, a fokos, a kopja, a lándzsa, a  
csatakereszt, a különböző hosszúságú botok, a kés, a  
pányva, a pajzs és a bárd használatáról adnak számot a  
stílus képviselői. Különösen kiemelt szerep jut a lónak,  
amelynek ismerete még a gyalogos szakág képviselői számára is kötelező.  
  
Erről talán az mond a legtöbbet, hogy a barantázók nem .idomítják. a lovat, hanem  
megtanulnak vele együtt élni és dolgozni. A ló megismerése közelebb visz a természet valódi  
természetének megértéséhez. A Barantában nincsenek valóságos súly- és korcsoportok, mint  
ahogy erre a valódi harc sem ad lehetőséget.  
  
A versenyek során a 17 év alatti fiúk (Kesék-szakálltalanok), a 17 év feletti férfiak  
(Öskük-javakorabeliek), és a 13 évnél idősebb lányok és hölgyek (Menyétek) küzdenek meg  
bontott csoportokban. Az ősi időkben a lányoknál a kb.13 éves korban bekövetkező biológiai  
érés, a fiúknál 17 éves korban lezajló avatási ünnep (iniciáció) jelképezik a korcsoportok  
határait. A Barantában fontos szerepet játszanak az edzések, versenyek és vizsgák mellett a  
bemutatók. Az egyesületek, szakosztályok évente 50-300 hagyományőrző bemutatót is  
tartanak belföldön és külföldön. Ezek egy része hagyományőrző bemutató, egy része  
harcművészeti program. Jelenleg kb. 100-120 fő versenyképes és ebből 22-24 fő kiemelkedő  
színvonalon képes a Barantát képviselni akár más harcművészeti irányzatok kiemelkedő  
képviselőivel szemben is. Külön öröm, hogy az utóbbi években már sikerült olyan tehetséges  
fiatalokat felkészíteni, akik a gyalogos és a lovas szakágakban is kiemelkedő szerepet  
foglalnak el. Egy lovas harcosnak meg kell tapasztalnia, hogy egy gyalogos milyen  
képességeket fejleszthet ki, hogy eredményesen és körültekintően tudjon ellene harcolni és ez  
fordítottan is igaz.  
  
Új oktatási központok alakultak ki Székesfehérváron, Felcsúton, Cegléden, Miskolcon,  
Karcagon, Hódmezővásárhelyen, Dunaszerdahelyen, a Csíki-medencében, amelyek a  
terjeszkedés alappilléreiként működnek.  
  
Az 1929-41, 1967-78, 1992-2006 közötti újraalkotási folyamat egyik legnagyobb  
próbatétele az edzőképzés megvalósítása. 2002-ben a Baranta bekerült a Nemzeti  
Alaptantervbe (katolikus középiskolák), 2004-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen  
választható tantárgy volt. A Baranta részét képezi a magyar kultúrára épülő új, ún.  
  
.Életiskola. pedagógiai programnak, amely 2008-ban Aba községben indítja első  
középiskoláját. A képzés két központi egyesülete a Szentendrén működő Lovasíjász  
Hagyományőrző Sport Egyesület és a Zrínyi Baranta HHSE Budapesten /. Dinamikusan  
fejlődő új központok alakultak a határokon belül és kívül./ Egyre gyakoribbak a 30-120 fő  
körüli létszámmal rendelkező csapatok. Jelenleg versenyeinkre Szlovákiából (Felvidék),  
Ukrajnából (Kárpátalja), Romániából (Erdély és Moldva) és Mongóliából érkeznek  
résztvevők.  
- 25 - 
  
  
 
 
  
A felkészítés sajátosságai  
  
-a személyiség a közösség együttes hatásán keresztül formálja önmagát  
  
-a megtanítani tanulni elv  
  
-a kreatív gondolkodás és megoldásszemlélet kikényszerítése  
  
-a rálátás- és átlátás elve, a komplex módon gondolkodó harcos kialakítása  
  
-a folyamatos fejlesztés, edzéshatás jelentősége  
  
-a természet és az ember összhangjának keresése  
  
-tévedhetetlenség kizárása /emberek esetében/  
  
-folyamatos törekvés a harcszerűség felé  
  
-a megmérettetés értékének magas szintre emelése és elismertsége  
  
-nincs mesterszemlélet / a nép a mester/  
  
-a felkészítés az egész életpályát felöleli /a csecsemőkori öljátéktól az öregkori  
egészségmegőrzésig/  
  
-a generációk /nemzedékek/ együttélésére alapoz /ha nem a családban, akkor edzésen/  
  
-mozgássérültek számára is programot biztosít  
  
-a felkészítés rendszerében a nemi sajátosságok kialakításra kerülnek  
  
-nagyobb térigénnyel lép fel- a felhasznált tér a teljes környezetet magába foglalja  
  
- 26 - 
  
  
 
 
  
 |