A délutáni ünnepélyes avatáson a résztvevők meghallgathatták Friedrich Klára rovásírás kutató, oktató rövid szakmai összefoglalóját.
-- A rovásírás a magyarok őseinek, elődeinek az írása. A legelső betűírás bolygónkon -- hangsúlyozta elöljáróban a kutató. -- A betű írása a legfejlettebb, mert minden hangunkra van egy jel, így bármit le tudunk jegyezni. A kínai fogalomírás, amelynek megközelítőleg 60 ezer jele van, vagy a japán szótagírás, amelyben 140 körüli a jelek száma, igen nehézkes kifejező eszköz.
A rovásírás a mienk, mert a magyar nyelv minden hangjára van benne jel. Mikor a 10-11. században át kellett térni a latin betűs írásra, ebben 13 hangunkra nem volt jel. Ezek: TY, GY, NY, LY, J, K, SZ, ZS, CS, Á, É, Ö, Ü, ami rendkívül megcsonkította szép anyanyelvük lejegyezhetőségét.
-- A rovásírás történelmi emlékei bizonyítják igen régi jelenlétünket a Kárpát-medencében. Ezeknek alapján legalább 9000 éve, de feltételezésem szerint, amelyet rovásemlékek és néprajzi adatok támasztanak alá, a Kárpát-medence az őshazánk. Rovásemlékek bizonyítják szkíta-hun-pártus-avar-magyar folytonosságunkat, mert ezeknek az elődeinknek régészeti emlékein megtalálható.

  Nem a besenyők üldöztek be ide 896-ban.. Finnugor írásemlékek nincsenek, mert csak számrovás botjaik voltak, betűírásuk nem. A rovásemlékek bizonyítják, hogy népünk egésze írástudó volt, a juhászgyerekektől a fejedelmekig. A 8. századi avar köznépi női sírban, Szarvason talált csont tűtartón 60 rovásjel van. Ugyanebben az időben a frank birodalom császára, Nagy Károly írástudatlan volt, a saját életrajzírója szerint is.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés