Ahol földre ér az ég Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Keresnék egy nagy-nagy sziklát S tetejére leülnék Nyújtózkodnék egy nagyot Örülnék, hogy ott vagyok És kezemmel ölbe vennék Minden egyes csillagot Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Lábaimat jól megvetném S fenyõfává változnék Nõnék, nõnék magasra Szálasodnék szálasra Sok szép ágam mindenkinek Menedéket nyújtana Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Odavezetõ út szélén Nagy máglyákat gyújtanék Minél többen jöjjenek Egymás köré gyûljenek Igaz dallal igaz tánccal Életnek örüljenek Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Nem törõdnék búval, bajjal Nevetnék, csak nevetnék Nem törõdnék búval, bajjal Nevetnék, csak nevetnék             Hangot hallok... Õseink nyugodni térnek Megpihennek hívó szóra Tudói õsbölcsességnek Térek velük nyugovóra Hangot hallok kõ torkából Csillag - tüzek ropogását Hetedik ég távolából Táltos lovak dobogását Megmos esõ , megdörzsöl hó Szél megszárít , kéreg bújtat Égi tüzek közt ragyogó Éji dobom csendben hallgat Hangot hallok kõ torkából Csillag - tüzek ropogását Hetedik ég távolából Táltos lovak dobogását Másik földnek , másik égnek Ismerõi hangozzatok Része lenni zúgó szélnek Világot virágozzatok Hangot hallok kõ torkából Csillag - tüzek ropogását Hetedik ég távolából Táltos lovak dobogását Vörös folyam ereinkben Szarvas - erõnk áradjatok Agancsos fény - erdeinkben Erõsen áramoljatok Hangot hallok kõ torkából Csillag - tüzek ropogását Hetedik ég távolából Táltos lovak dobogását Hangot hallok kõ torkából Csillag - tüzek ropogását Hetedik ég távolából Táltos dobok dobogását       Teremtés Hajat síkság dús füvébõl Homlokot kõbõl gyúrjatok Szemet öntsetek tó vizébõl Szájnak barlangot fúrjatok Arany Napapánk fölragyogjon Égbõl hangozzék szólás Dalok mélyrõl szakadjanak Mint hétágú tiszta forrás Test sziklából testesüljön Kart fûzfából fûzzetek Erekbõl erek eredjenek Lábnak cserefát tûzzetek Arany Napapánk fölragyogjon Égbõl hangozzék szólás Dalok mélyrõl szakadjanak Mint hétágú tiszta forrás Szívet Napból formázzatok Lelket létezõ leheletbõl Inat csonthoz csomózzatok Ízt hozzatok felhõk felõl Arany Napapánk fölragyogjon Égbõl hangozzék szólás Dalok mélyrõl szakadjanak Mint hétágú tiszta forrás   9. Éjben megtisztulva (Napköszöntő) (138) Héjájá héjájá héjájáhó... Éjben megtisztulva várom szavad Arcod ha meglátom, lelkem szabad Tápláló fényeddel békítesz át, Újra megtérek jó Apám hozzád.

Az Õsök hangja szól Az Õsök hangja szól Erdõben eredõ erekben Domb mögött rejtezõ berekben Hegyormon õrt álló sziklában Sziklán kapaszkodó szilfában Barlang elmosódó rajzában Sztyeppén hallgató kõoltárban Csillagtûz fényszülte szikrában Holló hívó károgásában Selymesen símuló füvekben Rókának otthona üregben Sasok süvítõ sívásában Farkas nyúló vonyításában Szarvas ágazó agancsában Források forrongó fodrában Tavak terülõ nyugalmában Dióban, szõlõben, almában Az Õsök hangja szól… Tölgy terebélyes gyökerében Törzsét körbeóvó kérgében Égre nyújtózó karjaiban Csillagok lágy sóhajaiban Hold ezüstös hullámaiban Nap aranyló sugaraiban Kéklõ ég tisztító mélyében Havas hegycsúcsok tetejében Kumisz fehér pezsdülésében Bor újjászületõ szerében Életfán lengõ szalagokban Kopjafán búvó alakokban Égi király igaz íjában Derekát övezõ szíjában Ikrei suhanó nyilában Üldözte ünõ hívásában Az Õsök hangja szól                 Tenger fodra, kopja hegye Tenger fodra voltam volna Hajad fodrozgattam volna Habfehéren, földi égen Tenger fodra voltam volna Nap sugara voltam volna Bõröd símogattam volna Aranysárgán, lelked házán Nap sugara voltam volna Hold udvara voltam volna Néked udvaroltam volna Ezüstkéken, esti égen Hold udvara voltam volna Sudár fenyõ voltam volna Néked enyhet adtam volna Árnyékomban hûsöltél, ha Sudár fenyõ voltam volna Fecske szárnya voltam volna Boldogan repültem volna Szíved szelén kifeszülve Fecske szárnya voltam volna Hegyi patak voltam volna Kertedet locsoltam volna Száradástól megóvtam, ha Hegyi patak voltam volna Kopja hegye voltam volna Népen védelmeztem volna Ezüst fénnyel, éles éllel Csatában zúdultam volna Nyílvesszõ ha voltam volna Ármányt ûztem, szúrtam volna Sívó hanggal, száz-magammal Süvítve suhantam volna Lobogó ha voltam volna Magasan lobogtam volna Földet éghez kell emelnem Porba sose hulltam volna                   Nincs rossz Nincs rossz Nincs rossz, nincs jó Csak Isten, táncolható Nincs csend, nincs szó Csak Isten, dalolható Nincs kint, nincs bent Mindkettõ Istent jelent Nincs Te, nincs Én Csak Mi látjuk a Végtelent Hazám Fenn, a kéken égõ égen Csillagutak tengerében Merre õsök tüze ég Ott találom a hazámat Kinn a széles rónaságon Fenyves ölelte tisztáson Fénylõ hegyek tetején Ott találom a hazámat Karod óvó oltalmában Szemed boldog mosolyában Miben megtisztulok én Ott találom a hazámat Szívem legmélyebb zugában Lelkem felsejlõ titkában Ahol Isten fénye él Ott találom a hazámat   33. Világ örök útja (126) Az út, melyen járok, világ örök útja, reggel fényesedik, este beborúla, délben erősödik, éjjel mosnak álmok világ örök útja, az út melyen járok

Hogyha tegnap meghalok Hogyha tegnap meghalok Ne vigyetek innen Éji égen csillagok Legyenek az ingem Hajladozó fûszálak Legyenek nadrágom Délrõl jövõ meleg szél Köpenyemmé váljon Hej..... Lábaimat hajnali Ködfelhõ borítsa Fénybõl szövött patakból Legyen kesztyûm ujja Fejemre hósüvegként Förgeteg omoljon Tetteim regõseként Sólyomszárny suhogjon Hej..... Hogyha tegnap meghalok Hagyjatok itt engem Kincsekért el nem hagyom Füstté váló kincsem Napkeleten születtem Napnyugat emésszen Hogyha tegnap meghalok Hagyjatok itt szépen Napköszöntés Éjben megtisztulva várom szavad Arcod ha meglátom, lelkem szabad Tápláló fényeddel békítesz át Újra megtérek jó Apám hozzád.                             Süvít a szél Süvít a szél Rámsímul ma a holnap Süvít a szél Tollaim meghajolnak Ne várj, ne várj Innen nincs visszaút Ne várj, ne várj Utam már égi út Süvít a szél Széllé olvadok lassan Süvít a szél Magasan, magasabban Ne várj, ne várj Szíved össze ne törjön Ne várj, ne várj Mert nincs ki visszajöjjön Süvít a szél Vele szárnyalok én is Süvít a szél Vagyok s eltûnök mégis Ne várj, ne várj Nincs többé, kire vársz Ne várj, ne várj Mindenhol megtalálsz     Vállaink ha összeérnek Vállaink ha összeérnek Lelkeink együtt zenélnek Karunk összekapaszkodik Égiekhez magasodik Szívünk egy erõre dobban Egymás felé nyílunk jobban Lábaink ha együtt lépnek Célhoz elõbb odaérnek Szertelenbõl szerbe váltunk Szeretetlenné nem válunk Égi rendet földön viszünk Örök törvényekben hiszünk Vállaink ha összeérnek Gátját vetik a sötétnek Karunk összekapaszkodik Magasodik, magasodik     Tépjen szél Tépjen szél Tépjen szél, mosson esõ Förgeteg törjön elõ Verjen jég, hózivatar Érezzem, ölni akar Nem megyek el, itt maradok Bennem Isten Napja ragyog Nem megyek el, itt maradok Szívem hazámért dobog Ösvények rejtõzzenek Örvények kerítsenek Sírjon a föld lábam alatt Szabdalják szép szárnyamat Nem megyek el, itt maradok Bennem Isten Napja ragyog Nem megyek el, itt maradok Szívem hazámért dobog Marjon tûz, emésszen el Testem kard négyelje fel Hold és Nap elbújjanak Csillagok kihúnyjanak Nem megyek el, itt maradok Bennem Isten Napja ragyog Nem megyek el, itt maradok Szívem hazámért dobog   (190)Tisztíts meg . minket   Tisztíts meg minket 2x Úti porainktól Kinti ártóinktól Benti gátjainktól