| 		
		 
 AZ ARADI TIZENHÁROM
  2008.10.06. 07:56 
 Kivégzésük emléknapján a bitófa alatt elmondott utolsó mondataikkal tisztelgünk emléküknek.
 
  
                AZ ARADI TIZENHÁROM  
 
A nemzeti gyásznapon kegyelettel emlékezünk a vértanúkra, akik között a  
magyarokon kívül találhatunk szerbet, lengyelt, horvátot, németet és  
osztrákot; gazdagot és szegényt egyaránt.  
Ami közös bennük: a hősiesség, amellyel nemzeti függetlenségünkért,    és szabadságunkért harcoltak. 
A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el  
Kivégzésük emléknapján a bitófa alatt elmondott utolsó mondataikkal tisztelgünk emléküknek. 
 
Aulich Lajos (1792-1849) 
Császári tiszt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok az ország utolsó hadügyminisztere. 
Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.  
Damjanich János (1804-1849) 
Szerb határőrcsaládból származott, A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is 
Damjanich János imája a kivégzés hajnalán: 
"Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a feleségemtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki... Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsd az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni... 
Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen..." 
Dessewffy Arisztid (1802-1849) 
Középbirtokos nemes,. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak. 
Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.  
  
  
  
  
  
Kiss Ernő (1799-1849) 
Császári tiszt volt, 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak., 1849. január 9-én országos főhadiparancsnokká léptetik elő. 
Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.  
Knézich Károly (1808-1849) 
Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban.  
Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.  
Lahner György (1795-1849) 
Császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka a szabadságharc hadiiparának irányítója volt.  
Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.  
Lázár Vilmos (1815-1849) 
Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél  
Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.  
Leiningen-Westerburg Károly gróf (1819-1849) 
A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával.  
A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.  
Nagysándor József (1804-1849) 
1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban 
De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.  
  
Pöltenberg Ernő (1813-1849) 
Császári tiszt, a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről.. 
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. 
Schweidel József (1796-1849) 
Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka 
A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.  
Török Ignác (1795-1849) 
Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította 
Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.  
Vécsey Károly (1807-1849) 
Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. 
Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.  
  
  
 |