DOBOGÓ

Tóth József: LEHEL KÜRTJE


A jászberényi Jász Múzeum egyik tárolójában elefántcsont kürt fekszik. Viharvert, de sérülései, kopásai ellenére is szemrevaló darab.
Ma, a http://www.interj.hu/interjnet/jasz/kurt/ Internet oldalon a Lehel Kürt képe mellett az alábbi szöveg olvasható:

–Állandó kiállításunkban egy ún. szentélyben kapott helyet az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéje, a legendás Jászkürt vagy más néven Lehel Kürtje. A X-XI. századból, Bizáncból származó elefántcsont kürthöz fűződik egyik legszebb hősi mondánk, a Lehel-monda. A kürt minden korban a jászok összefogását szimbolizálta. Az egykori jász kapitányok gyakran viselték hatalmi jelvényként, de nagy ünnepeken ebből ittak egymás egészségére is. A kürt ma is a jászok legféltettebb kincse, amelyet csak jeles alkalmakkor vesznek ki szentélyéből.” (Kiemelés tőlem. TJ.)

Kétségeim vannak a jász összefogás bizánci gerjesztettségét illetően. Bizánc széthúzást és meghasonlást gerjesztett utolsó századaiban. No és romlott volt, páratlanul. A Jászok meg nem erről híresek. Vizsgálódjunk!
Nézzük meg, milyen formai és tartalmi elemekből építkezik a dús faragás.

Szemrevételezés:

Emberalakok, kentaurok, madarak, Turulok, griffek, lovak, Csodaszarvas, templom, párduc, egy tenyér, indák, csomók, összefont hullámok találhatók a kürtön.
Van még a kürtön két réz vagy ezüst, esetleg ezüstözött réz pánt, amin fülek vannak kialakítva a függesztéshez. Valamint egy rózsa rézből vagy ezüstből, ugyancsak füllel, ami beépül a vésetbe, annak részeként.
A Kürt ivókürt, és meg is szólaltatható. Ez a két funkció egyazon belső lényeget szolgál. (Amikor iszom belőle, Áldozok, lelkemmel fordulok Isten felé, és felajánlom, vizsgálja meg őszinteségemet. Amikor megfújom, lelkem, leheletem egy részét küldöm tovább a másik lélekhez, és Istenünkhöz.)
A képi kompozícióban két hosszanti (függőleges) tengely ismerhető fel.

A véset vizsgálatát a nagy összefüggő képfelülettel kezdem, és alulról felfelé haladok.

Világosan érthető a függőleges irányú időbeni tagozódás. Ez inkább mitológiai, az eszmefejlődés idő komponense. A történelmi idő figyelembevétele inkább korlátozná, mint segítené a tartalmi kibontást.

Első sor:

Beavatás. Az ember szellemi és lelki fejlődésének, Lélekútjának utolsó mozzanata.
A középső nőalak szemmel láthatóan magasabb a többinél. A főtengelyen van, feje a griffek szintjébe ér. Egyszerre tartozik a Földi és a mennyei világba. Boldogasszony, a Földanya, Nagy boldogasszony lánya Ő.
Ugyanakkor a griffek lenyúlnak az alsó sorba! Közvetlen kontaktusuk van velünk emberekkel. (Megérne egy alaposabb vizsgálódást!) Ez életünkben az állandó Mennyei jelenlét. Ma Őrangyalnak mondjuk és Isteni Gondviselésnek. Őrző szellemek.
A fiú vagy férfialakok zenélnek, táncolnak, az egyik alak a mai zsonglőrök mozdulatával labdát dob át a feje felett. Felismerhetően a Napút eljátszása, megidézése. A Napút a Lélekút. Egy ünnepséget látunk.
A szemben álló alak láthatóan meditál. Keze a napfonat csakrában, felfelé fordított tenyerekkel. Mellette áll segítője, az mögött az avató, Jézus. A meditálót a griffek szintjéről apró, lebegő szellemek segítik. Élete fonalát igazítják. A meditáló közvetlen kapcsolatban van a Teremtővel. A Lélekút lényeges állomása. A Teremtőtől származó Szentség elnyerése. Az emberi életcél Istenkirályságban, a Teremtőnek megfelelő lélekállapot, a helyesen cselekvés képességének elérése, a földi élet keretein belül.
Istenkirályságon kívül ez nagyon ritka! A középkor néhány szerzetese és alkimistája járta ezt az utat. Nálunk ma is működik. Wass Albert Hagyaték c. könyvére gondoljunk, ahol a Kárpátokban élő 21 táltos és tanítványaik teljesítik az Isteni Küldetést, tanítanak, gyógyítanak, védenek. Őrzik az Isteni Tudást egy alkalmasabb korig, mikorra észhez térünk.
Az emberi szinten, a másik tengelyen egy réz rózsa található, füllel. A Kürt használatakor valószínűleg itt kapcsolódhat az Áldozó a Kürt megidézte szellemiséghez.

Második sor:

A fő tengelyben Turul, kitárt szárnya kézszerűen óvja az emberi szintet. Ő Hórusz, a Fény Sólyma, Uru Sólyma, Hiero sólyma, azaz Szentsólyom, a Fiú Isten minősége, az első Istenfiú, Ozírisz és Ízisz fia.
5000 éve tiszteljük ezt a minőséget! Ő a Fényfiú a kereszténységben. A közbenjáró az Atyánál. Szárnyain a hálóminta, Boldogasszonyt idézi. Szentlélekmadár nálunk, az ősiségben. Isten fényének, tehát szeretetének közvetítője.
A másik tengelyen mágikus, hálószerű csomó. Kötésünk a Teremtőhöz. A koronázási jelvények jogarán is hasonló található. Tövéből indák sarjadnak, és burjánzanak. A Mindig Viselős, Folyton Szülő Földanyát idézi, Boldogasszonyt, minden földi élet alapját, gerjesztőjét és gondviselőjét, Hazánk tulajdonosát, Királynőjét, régi nagy pátrónánkat”. Ez a végtelen csomó labirintus is. Meséinkben erdőként jelenik meg, a Lélekút járás helyszíne.
Perzsa párhuzamokon ebből nő ki az életfa, indulnak az indák. Van amikor nem csomó, hanem háló.

Nép-rajzi tárgyainkon minden Életfa tövénél ott van.
A régi művészetek tárgyain nem ábrázolások láthatók. Ezeken a képeken minden megtalálható, ami egy konkrét minőség megidézéséhez szükséges. Mindig leltárszerű pontossággal.

Harmadik sor:

A főtengelyben mítikus madaraktól védett doboló emberpár, dobjukon a Teremtő egyenlő szárú keresztje. Őt idézik a dobolással.
Hunor és Magor ők, az Ikrek, Ősapáink, a Nimródfiak.
Középről kifelé haladva, nézetből jobbra, egy békétlen kentaúr pár, egymásra kezet és botot emel. A másik oldalon békülő kentaúr pár áldomást iszik egy ivókürtből. Megfigyelendő a kentaúrok farka! Kutyáknál ma is megfigyelhető mindkét farok pozitúra, és a hozzá tartozó indulati állapot. (mikor kunkorodik, mikor csó-válja)
Álljunk meg a kentaúrnál néhány pillanatra. Állati testiségről, emberi lelkiségről és szellemiségről tanúskodik az alak. Egyetemes jel. Egy ősi emberállapot képe, képírásban. Az Állatövön a Nyilas csillagcsoportját nyilazó kentaurként ábrázolják. Ezt a csillagképet soha nem kötötték más néphez, csak a miénkhez. A kentaur szkítát, tehát magyart azonosít. Ezért Turul az átelemes madár, és - teszem azt - nem sas. A kentaurként ábrázolás egyben azt is jelzi, a legrégibb emberi időkből, a legősibb ember állapotról, nekünk vannak emlékeink.
Térjünk itt vissza az állati testiséghez, a párduc esetében az állati lelkiséghez és szellemiséghez. Ez a kürt a mi viszonyulásunk a Jóistenhez. Amikor állati testiséget, lelkiséget és szellemiséget mondok, az ember ilyen vonatkozásaira gondolok. Előfordul ma is, hogy ilyen emberrel találkozunk, például a TV csatornák filmválasztékában. Pontosan felismerhetőek ilyenkor ezek az állati jellemvonások az emberben.
Az állat emberré válása abban nyilvánul meg, hogy a jót és a gonoszt megkülönböztetjük, és a jót cselekedjük. Ez ma is így a helyes.
Aki ennek az ellenkezőjét mutogatja csatornákon, az a gonosz maga.
A jelenség nem mai.
Kölcsey Parainesisében világosan állást foglal: Az ember - magában gondolva - nem több a vadállatnál, mely élete fenntartásáért, zsákmányt keresve bolyong.”
Az ember magában” kifejezés az istentelen embert jelenti! Isten áldása és gondviselése nélkül az ember elállatiasodik!
A nagy kultúrhéroszok, Virakócsa, Quetzakotl, Ozírisz, mindenütt azzal kezdték tevékenységüket, hogy leszoktatták az embereket az emberevésről, majd megtanították nekik az Istentiszteletet, a földművelést, állattenyésztést, a művészeteket, a tudományokat, azután távoztak. Mindegyikük csillagképe az Orion az égen. Nimród Ősapánkat ugyancsak az Orion jelöli. Valószínű, hogy Virakócsa, Quetzakotl, Ozírisz, egy-azon személy, Nimród, aki Nagy vadász volt az Úr előtt.”, mármint lélekvadász. Az Orion mezopotámiai melléknevei is ezt támasztják alá. (Inanna Leghűségesebb Bajnoka, stb)
Rá utal kürtünkön a nyitott tenyér is a második tengelyben, a jó szándék máig egyezményes jele. Azt jelenti, hogy a szándékom a Teremtő tanításainak megfelelő, az Ő áldása kíséri tevékenységemet. Az Ő áldását hozom azokhoz, akikhez közeledek. A Nimródfi pártus istenkirályok ábrázolásai ugyan ezt a jelzést mutatják. Boldogasszony hálójából induló indák kötik körül, világosan utalva arra, ki küldte Nimródot lélekvadászatra”, békességteremtésre, Isten áldásának emberek közé vivésére.
A kinyilvánított jó szándék, a szeretet (Isten áldása) az, ami a földi létezés fundamentuma. Mindez a véset szerint jóval Jézus előtt. Jézus ezt a szellemiséget tanította tovább, a világ összes népének.

Negyedik sor:

A faragott felület legfelső szintjén szabályos folyamatábra látható. A fő tengelytől jobbra kezdődik a folya-mat. Ládzsás alak egy vonakodó párducot (ragadozó) hajt a templom felé. Miután megismerte a Jóistent, alakul át lelkisége és szellemisége Lósággá. A templomkapun már Ő jön ki, Fehér ló, akinek fia Fehérlófia, mesebeli Ősapánk, aki legyőzte a gonoszt, és igazzá lett.
Itt van a másik tengelyen ló és lovasa. Teljesen elkülönült már az állat és az ember. El lehet indulni a Lé-lekúton, mint a gyalogos alakok, a Teremtő dobját ütve, Őt megidézve, a Teremtő Isten tanításait célozva, követve. Mint Hunor és Magor, Isten rendelte, áldott Hazánkat keresve, ahol megvalósult Emese álma.
Megvalósult, mert soha korábban nem élt még 15 millió magyar a világban.
A cél kijelölése történik a nyíllal, nem vadászat. Utódnépeinknél Ázsiaszerte fellelhető a jelenet, mindenütt ezt jelenti.
A Csodaszarvas hátán lélekmadár ül, a Levegő elem ura, a Léleké, a lélekzeté, aki az emberi lelket a Jóis-tenhez viszi beavatásra, természetesen a Lélekúton elért megfelelő állapot elérésekor. (Talán Őt idézzük a Kürt megfújásával.)
Keskeny ez az út, de a Jóistenhez vezet.
Ennek az útnak a segítése a teokratikus államrend feladata. Istenkirályságaink biztosították ezt, utoljára az Árpádok alatt, amikor az államforma, az életforma és a hit egy nyomba esett.
Lejegyezték rólunk, hogy Magyarországon nem csak az Árpádházból kerültek ki szentek, bőven kerültek a köznép” soraiból is. Hozzáteszem, hogy ma is így van, és nem véletlenül! Minden központi akarat, minden helyi szokás, minden régi monda és minden személyes szándék ezt támogatta. Nemzeti kultúránk romjai ma is lehetővé teszik e következtetést.
Minden más út színesebb is, szélesebb is, megy is rajta a világ erősen.
De Istenhez e keskeny út vezet!
És mi még mindig azon az alapon döntünk, hogy Igaza van, vagy nincs Igaza. Mármint megáll-e Isten Igazságában, Istenes-e, avagy istentelen.

Néprajzunkban a csodaszarvas agancsa az Isten teremtette Tejútat jelöli, ami átfogja a csillagos eget. A dozmati regősének szerint a csodaszarvas szarván gyertyák égnek, amik gyújtatlan gyúladnak, ótatlan alusznak”.
A tejút horizonttól horizontig tart az égen, és két ágra bomlik. Kétágú részénél születünk (keleti állatövön a Gólya csillagkép), egyágánál”, a Mérlegnél, távozunk ebből a világból, ha keskeny úton járunk, egyenesen a Mennybe, ha a széles úton, a kárhozatba.
Nem véletlenül mondja Jézus: –Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.” A fentiekről beszél.
A mezopotámiai szkíták 3000 évvel megszületése előtt tisztelték már a Fiú-Istent, és természetesen az Atya és Anyaistent is. A Szentháromságot! És ismerték a Szent Lelket is, hiszen az életükön tapasztalták a Szentháromság gyengéd munkálkodását. Agyagtáblán meg is jósolták a Fiúisten eljövetelét. Teljesedés-be is ment.
A Szentháromságot ma is tiszteljük a kereszténységben. A héberek se régen, se ma.
Lelki minőségek ezek, amik nélkül ember nem élhet.

A Csodaszarvas szarván (a Tejúton) két fél szív függ, a szarvra hurkolva. A fél(r)fit és feleségét köti össze egymással és a Lélekúttal, ami a Teremtőtől indul, és az életen keresztül a Teremtőhöz visz. Lényeges bizonyosság ez. Isten és Ember összetartozásának bizonyossága.
Megfigyelhető az a természetes folyamat a Kürtön, amit végigélve az ember emberré lesz. Lélekút ez, az emberi lélek fejlődése tökéletlenből a tökéletesbe, a Teremtő Igéje mentén. Isteni törvény ez, és működik mind a mai napig.
A Kürt megformálói és használói egyezségeiket ehhez a törvényhez kötötték. Ebből a Kürtből itták az ál-domást, az egyezség létrejöttekor. Áldoztak! Megtisztelték Istent az egyességért, a békességért. Nem paphoz, templomhoz kötötten. Életük mindennapjaiban minden cselekvést a Jóistenhez ajánlottak, és ál-doztak, ebből a kürtből, ami megidézte nekik a Teremtőt.

Ötödik, külön álló sor:
A kürtszáj körötti faragvány igen tömör mondanivalót hordoz. Állapotábra.
A fő tengelyen Turul, Lélekmadár, két mítikus párduc őrzi. Ő viszi a Lelket avatásra a Jóistenhez az eredményes Lélekút végén, és az elhunyt Lelkét a Mennybe, halálunkkor.
A másik tengelyen kentaúr, azaz Nyilas, tehát mi, Kétoldalt jógameditációs pózban két ülő alak (a felemelt lábukat tartják). Továbbá két mítikus madár fordul a kentaúr felé, az egyik csőrében élő ág, ami a létezés biológiai részének fontosságát rögzíti, a másik madáréban mag, mégpedig Fénymag, az az Gyémánt Félkrajcár, tehát a Teremtő Isten Igéje, ami a lélekút meghatározó szerepét rögzíti.
A képeket kerítő hullámvonalon kívül tollszerű elemeket látunk, ami hasonlóképpen előfordul szkíta, hun és honfoglaló magyar tárgyakon, gyakorlatilag a Manicheista kereszténység fénymag jele, de Jézus előtt is pontosan azt jelentette, mint utána.
Emblémaszerűen tömör megfogalmazása a létezés kereteinek és módjának, az Életnek.


Egyéb észrevételek:

A Kürtöt két pánt fogja körül, amin a függesztés fülei találhatók.
(A végtelen csomó alatt van még egy alkatrész, egy rózsa, de erről semmilyen használható ábrázolásom sincs. Ismerete lényeges lehet, mert a faragványok kettős szimmetria szerint elhelyezettek, és ez a betét a második szimmetriatengelyen fekszik, tehát fontos jelentősége van. Találgatom: ehhez kötötték azt a hosszú szalagot vagy vékony láncot, amivel a szerződők kezét körülkötötték, így téve őket az Isteni rendszer részévé.)

A Kürt minden állatábrázolásán nyakörv látható. Ezeknek a mitikus állatoknak gazdája van! A Teremtő Isten.

Megállapítások:

I.)
A Kürt faragványainak leggyakrabban előforduló eleme a csomó.
A csomót kötjük. Két különböző részből, amik nem szükségszerűen tartoztak össze a múltban, de szeret-nénk, hogy a jövőben ideiglenesen összetartoznának. Rögzítjük egymáshoz képest a dolgokat. Erre analóg, a szerződést is kötjük, ugyanúgy mint a házasságot, a békét, a szövetséget, a Jóistennel az Újszővetséget. Erre irányul a kürt üzenete.
A Jászok tehát szövetkezésük áldomásához oda tartozó ivóedényt használnak. Ezzel erősítik meg szövetségüket a Jóistennel és Egymással.
Ez tehát a Kürt funkciója. Kötés, szövetség, házasság Isteni megerősítése.

II.)
Az egész kürtön kizárólag a lelkiséggel, szellemiséggel, Istenhittel kapcsolatos jelek, alakok folya-matok és állapotok lelhetők, összhangban a Teremtés törvényeivel. A legmagasabb erkölcsiség fundamentumát látjuk itt kifaragva.
Az anyagi világ a maga cselekvéseivel, a Kürtön egyáltalán nem szerepel!
Egy valódi szakrális tárgyat láthatunk itt, tiszta szimbolikával, mégpedig szkíta-hun-magyar szimbolikával.

III.)
A Kürtön kereszténységgel azonos minőségű erkölcsiség jelenik meg, az ismert keresztény szimbolika azonban nem. Talán az egyetlen a Turul motívum, ami a korai magyar kereszténységben még ismert, de a Szent Istváni betiltás a Karácsony-sólyom röptetésre, a szokás elvesztését hozta magával. Így pusztult róvásos írásbeliségünk is. Ez a jelrendszer tehát régebbi a kereszténységnél, de azonos szintű szellemiséget hordoz.
A Kürt tehát idősebb a Szent Koronánál.
A Szent Korona szimbolikája okán a keresztény királyok királyának a koronája.

IV.)
A Kürt képírásához több analógia is kapcsolható. Kettő bizonyosan.
Az egyik átfogó, az ember emberré válásának folyamata.
A másik személyes, a fiú emberré válásának folyamata, a Szentlélektől újra születéssel bezárólag.
Az ember emberré válásának folyamata minden nap újra kezdődik, minden újszülöttel. Ezt a folyamatot a fiú emberré válása táplálja, amiben nekünk szülőknek és tanároknak kulcsszerepünk van. Ellenünk és az emberré válás ellen dolgoznak a médiák. Ezért első rendű fontosságú a kürtvéset megértése. Mintát ad.

V.)
A Kürt megmunkálása gyönyörű. A készítő mester igen felkészült volt mesterségben is, de lelki felkészült-sége Isteni Kinyilatkoztatásból, a Teremtő Törvényeiből az, ami ma már felülmúlhatatlan.
A Kürt nem csak a megmunkálás finomságától remekmű, hanem attól, hogy az emberi létezés legtisztább, Isteni törvényeit rögzíti és idézi meg.
Lehel Kürtje tehát szinmagyar.

Megjegyzések:

Konrád császár példátlan hitszegést követett el, mikor kivégeztette szerződött szövetségeseit. Az Isteni kötést gyilkossággal rombolta szét. Valódi gaztett. Ez telt ki Europától. Ehhez fogható nyílt bűnözés legközelebb a kommunizmus elmúltával jelenik meg az utódállamokban.

Europa ehhez is aszisztál. Hagyománya!
Konrádot azzal a Kürttel csapta agyon Lehel, amiből korábban az Áldomást itta.
A Kürt faragványainak megismerése módot ad arra, hogy kimondjam:
az un. kalandozásoknak nem Europa növekvő ereje vetett véget, hiszen utána még számtalanszor levertük őket, mikor hazánkra támadtak. Mi hagytuk faképnél Europa becstelen marakodóit.
Soha többé nem álltunk szóba az aljas hitszegőkkel.

A Kürt ábrázolásainak párhuzamai a Nagyszentmiklósi kincs különböző darabjain is megtalálhatók. Érdekes perzsa örmény és ujgúr párhuzamok is adódnak.

A Kürt vizsgálata felvetett még egy gondolat, amit figyelembe kell tartani.
Bulcsu és Lehel kivégzésekor ez a kürt a német udvarnál maradt. Visszaszerzése a Jászoknak nem kis fáradságába és leleményébe kerülhetett. Ők még is vállalták ezt, és megszerezték.
Ez a Kürt tehát jelentősebb kegytárgy lehet, mint ahogy eddig feltételeztük. Erre utal 1000 eszten-dős megőrzése is. Nagy kérdés, mi lehet ez a jelentőség, ami ilyen fontossá tette vissza szerzését és birtoklását.

A Képes Krónika egyik képe a Vérszerződést ábrázolja.
A Vérszerződés úgy kötöttük, hogy a szerződők megsebezték magukat, vérüket egy közös edénybe, a benne lévő borba csurgatták, majd mindnyájan ittak belőle.
Hitünk szerint így mindenkiben egy vér folyt. Testvérekké váltunk.
Minden testvérünkké vált nemzetség a mi nemzetségünkhöz akart tartozni! Ők tudták hogy miért!
A Képes Krónika egyik miniatúrája ezt az eseményt mutatja. Árpád kezében ivókürt, körülötte a Vezérek és kíséretük.
Lehel Kürtje vésetei szakrális szintje okán alkalmas ivókürt lehet ehhez az alkalomhoz.
Vajon Lehel Kürtje a Vérszerződés Kürtje? Ez kielégítő ok lehet a Jászok erőfeszítéseire. Alkalmasabb időkben egyszer még kiderülhet, mint eddig is, történelmünk számtalan nagy titka.

Reagálni kell még a múzeumi tároló feliratára:
a Kürt bizonyosan nem bizánci munka, a tároló felirata azonban bizánci szellemiség!

A Jászok 1000 esztendeje tudták mindazt amit fentebb leírtam, és tisztelték ezt a páratlan ereklyét. Isten Áldja Őket, amiért visszaszerezték, megőrizték 1000 esztendőn át!

Bonyhád, 2003. 09. 21.

IRODALOMJEGYZÉK

A Magyarság Néprajza I-IV
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1933-1937
Badiny Jós Ferenc: Az ister-gami oroszlánok titka.
A szerző kiadása, Buenos Aires, 1979
Bakay Kornél: Az Árpádok országa
Budapest, 2002
Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai, I-II.
Miskolci Bölcsész Egyesület, 1997
Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág
Videopont Kft. Budapest, 1995.
Csodakút
szerk.: Pap Gábor, Pontifex Kiadó, 1994
Falvai Károly: Boldogasszony anyánk.
Előadás, Nagyvisnyó, 1998
Hamvas Béla: Sciencia Sacra
Magvető Budapest, 1988
Hóman B.-Szekfű Gy.: Magyar Történet I-V.
Második bőv. kiadás, Királyi Magyar
Egyetemi Nyomda Budapest, 1936
(Reprint 1990)
Huszka József: A magyar turáni ornamentika története
Budapest 1929, Nyers Csaba magánkiadása
Budapest, 1994
Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia
Heckenast Gusztáv Pest, 1854
Reprint Európa Budapest, 1987
Képes Krónika
Európa, Budapest, 1986
László Gyula: Árpád népe
Helikon, 1988.
Mitológiai Enciklopédia I-II.
Szerkesztette: Sz. A. Tokarev, Moszkva, 1980-82
Gondolat, Budapest, 1988
deSantillada-van Dechend: Hamlet malma.
Pontifex, 1995.
Sebestyén Gyula, Dr.: A magyar honfoglalás mondái
Magyar Ház, Budapest, 2001
Tábori László: Pártia (Antológia)
Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó
Budapest, 2003
Zarathustra: Zend-Avesta
Fordította: Zajti Ferenc
Budapest, 1919; Zajti Ferenc kiadása