|
GONDOLATTÖREDÉKEK 2
2008.08.26. 13:28
 AMI LEMARADT.
Gondolatok egy hétvége kapcsán
Először is el kell mondanom, hogy egy csodálatos hétvégét töltöttünk egy nagyszerű embernél SZEMÁN JANINÁL. Igen, így csupa nagybetűvel!
Izomlázam van mindenhol, de abból a jóleső fajtából. Edzettünk, birkóztunk gyalog, lovon.
Szert tartottunk. Emlékeztünk ősökre, hősökre.
Ettünk /finom kecskecskegulyást/, ittunk /jóféle vöröset/, táncoltunk /ki meddig bírta/, énekeltünk /ami csak jól esett/. Másnap délután hazafelé jövet még betértünk a barlangfürdőbe, feloldódni.
Előbújt belőlünk a gyerek. Önfeledten fogócskáztunk, vonatoztunk a jó meleg vízben. Majd az egyik barlangmedencében, amelynek kupolája úgy van kialakítva, mint a csillagos égbolt, elénekeltük a „ csillagok, csillagok szépen ragyogjatok..”
Különleges akusztikája, atmoszférája van annak a teremnek. Egyfelől öröm volt hallani, ahogy mások is csatlakoztak hozzánk. Másfelől szomorú is voltam, hogy csak ennyien vagyunk itt, /heten /ennyien élhettük át ezeket az élményeket. Itt indult el az a gondolatfolyamat bennem, hogy miért is vagyunk? Mi is a mi feladatunk? Mi az, ami igazán fontos? Mit is jelent BARANTÁSNAK lenni?
Én nagyon fontosnak tartanám, hogy akik nem szívesen vesznek részt a bemutatókon, versenyeken, /mert nem vagyunk egyformák, meg gond is akad bőven/, időnként azok is szükségét érezzék, hogy részt vegyenek egy-egy közösségi rendezvényen. Hozzák el családjukat, barátaikat, ismerőseiket, Nekünk is kell egy külső kontroll, egy tükör ami felénk fordul, hogy amit egyik kezünkkel felépítünk, azt nem romboljuk-e le a másikkal! Mintát mutatni, hogy az emberek vágyat érezzenek ahhoz, hogy hozzánk csatlakozzanak.
Szerintem csak így kinyílva, magunkat aktivizálva, egymásra odafigyelve, egymás munkáját megbecsülve formálódhatunk közösséggé, NEMZETTÉ.. Szükséges megtanulni a fegyverhasználatot /alapjáraton többek között ez hozott össze bennünket/. Megismerni a kultúránkat, de talán még fontosabb, és nehezebb közösségeket építeni, és megtartani.
Lehet, hogy az is a mi feladatunk, másokkal együtt, hogy ebből a magyarul beszélő embertömegből NEMZET épüljön?
Ez így túl nagyképű, talán ijesztő is? Főleg egy olyantól, akinek alig néhány ember van csak a háta mögött?
Ennek ellenére világosan látom, hogy ez az egyik járható, és követhető út.
BARANTA- JELENTÉSE – ÉLETMÓD:, ,
NE CSAK SZÍNPADON
NÉPDAL: MINDEN ALKALOMRA VAN MEGFELELŐ,
NÉPTÁNC: TARTÁS,MOZGÁSKÚLTÚRA, PÁRVÁLASZTÁS
KÖRTÁNC MÁS ÁLLAPOT –HARCBA- VISSZATÉRÉS
NÉPMESE: IGAZSÁGOT, TANULSÁGOT SZOLGÁLTAT
JÁTÉKOK: KOROSZTÁLYNAK MEGFELELŐEN MINDENKI A HELYÉRE KERÜL
FIÚ-FÉRFI-APA LEÁNY-NŐ-ANYA
RUHÁZAT ÉTEL KANÁL
HAZATÉRÉS—HONFOGLALÁS
POZSONYI CSATA----A MAGYAROK KIIRTASSANAK
KALANDOZÁSOK ALPOK HANNIBÁL 4-5 VERESÉG
HADREND LOVAS GYALOG
ROVÁSÍRÁS
FINNUGORIZMUS HUNNSDORFER –BUDENZ –TRERFFORT
ROVÁSEMLÉKEK ELÉGETÉSE
AKADÉMIA ÍJ –OSTOR
NYELV RÜGYEZŐ SZÓGYÖK
P-R PÍR, PIROSKA, PIRÍT, PIRUL, PÁROL, PIRKAD, PÖRKÖL PARÁZS
Magyar: Görög - Kiejtés
piros: Κοκκινος - Kókkinosz
pirul: Κοκκινιζω - Kokkinízo
pirít: φρυγανιζω - Frighanízo
pirítós: φρυγανια - Frighaniá
pirkad: ξημερωνει - Kszimeróni
párol: ατμός - Atmósz
párolog: sajnos ezt nem tudom..
pörköl: καβουρτιζω - Kavurtízo
por: σκονη - Szkóni
perel: λογοφερω - Logoféro
A kiejtésnél az ékezetes betűk a hangsúlyosak.
A gondolat teremtő ereje
S .T .N
KÉT FÉL AZ EGY
TV
Szemét- város- rákos sejt
A gondolat teremtő ereje, Jurta építés a kerületben
A két évvel ezelőtti edzőtáborunkban nagy gond volt, hogy hol aludjunk. Végül szereztünk egy leselejtezett katonai sátort. Sötét volt, és büdös. Volt aki inkább a szabadban aludt, vagy próbált helyet szorítani magának a táborban felállított jurták valamelyikében. Akkor merült fel először, hogy jó lenne egy saját jurtánk. Na, de kinek van több százezer forintja, amibe egy jurta kerül? Hát építsünk egyet! Ez az igazi feladat! Kovácsoltunk már kardot, lándzsahegyet, nyílvesszőket. Készítettünk mindenféle fegyvereket, pajzsokat vérteket, ruhákat is. Egyesületünk célkitűzései között a kézművesség, a hagyományőrzés is szerepel a történelmi ismeretek és a fegyverforgatás elsajátítása mellett. Egy év kellett hozzá, mire elkészítettük. Sokat tanultunk közben. Újra, és újra rá kellett döbbennünk, hogy mennyi bölcsesség, tudás, praktikum volt a nagyállattartó pásztornépek hétköznapi életében, kultúrájában. Felemelő élmény volt, mikor barátaink társaságában egy kis ünnepség keretében felavattuk. Hát még mikor először aludtunk benne.
A rovásírás melyről valami érdekes véletlen folytán nekünk nem tanítottak semmit. Pláne úgy, hogy ez a magyarsághoz kötődik. De ne is csodálkozzunk ezen, hiszen a rómából, és a németföldről érkezett hittérítők tűzzel, vassal irtottak mindent, ami nem illett a hitükbe, amit pogánynak tartottak, amire nem volt befolyásuk. Abban az 1000 évvel ezelőtti európában, ahol csak a kolostorokban tudtak írni, viszont ahol a magyar közember is tudta róni, és olvasni a jeleket. A rajtunk uralkodni akaróknak mindig az volt az érdeke, hogy múltunkat elfelejtsük, szégyelljük! Örüljünk, hogy egyáltalán megtűrnek bennünket, mert mit tudunk mi felmutatni? Nem úgy mint a római birodalom, és örökösei, nekik aztán volt kultúrájuk. Igen volt. Leigáztak, kifosztottak minden népet, akit csak tudtak. A legfőbb szórakozásuk volt, hogy rabszolgasorban tartott embereket egymással, vagy vadállatokkal pusztíttatták el hatalmas cirkuszokban. El is pusztítottak maguk körül mindent, és mindenütt csak romokat / római romokat hagytak maguk után. A tájban is, és az emberekben is. Az ő, és követőik szemében barbár volt az a nép, amelyik együtt élt a környezetével, a természettel. Az, amelyik ezer évek múltán is élhető világot hagyott maga után. Mag sarjadzik
A történelem lehetett másképp is, mint ahogy nekünk tanították. Hiszen napjaink történéseiről is nap mint nap félretájékoztatnak minket.
Gyakran még az időjárás jelentés is valótlan. De nézzünk csak vissza egy kicsit!
A Habsburg birodalom finnugoristáiból néhányan odáig fajultak, hogy az összegyűjtött rovásírás emlékeket egyszerűen elégették. És ma ezekről az emberekről intézmények, utcák vannak elnevezve. / hunnsdorfer, budenz, treffort Az akadémiára, az oktatási rendszerbe is csak az kerülhetett be, aki a birodalmi eszméket elfogadta. Aki mást mondott, az nem kapott lehetőséget, azt tönkre tetté, akárcsak napjainkban.
Ha egy népnek elveszik a kultúráját, hitét, a múltját, akkor gyökértelen, irányítható senkivé lehet tenni. Ezért nem véletlen, hogy fontosabb az idegen kultúra már generációk óta az oktatásban, az irodalomban, filmekben, zenében, mint a magyar.
Kodály szerint egy magyar embernek illik, legalább száz magyar népdalt ismernie. Aztán jöhet a többi, a gyerekjátékokból, mondókákból, mesékből, táncokból, gyógyászatunkból, nyelvünkből, és még ezernyi másból, mert gazdagabbak vagyunk, mint amit elhitetnek velünk.
Ezekből minél többet magunkba kell szívni, minta szivacs, és továbbadni.
Mert csak a Mag sarjadzik
Eljön az, az idő, nem is sokára, mikor ez lesz minden kincsünk, mert egyébként ki leszünk fosztva. Eljön az, az idő, mikor meg kell majd védenünk a tányérunkat, a földünket, mikor ki kell majd állnunk igazunkért, a hitünket, nemzetünkért, s ebbe sokan bele fogunk pusztulni. Kényelmes hátul kullogni. Biztonságosnak tűnik elvegyülni a tömegben
Lesznek helyzetek, azonban, amikor neked kell az élre állni!
Felkészültél rá? Ha eljön a harc ideje meg tudod védeni magad?
A családod? A házadat? A hazádat? A magodat?
Mert kell, hogy a mag túlélje. Abban a kis magocskában benne kell legyen mindaz az információ, és tudás, ami szükséges ahhoz, hogy a kis magból egy hatalmas fa, és abból egy új erdő teremtődjön.
Sir John Bowring (1792-1872) angol filológus és diplomata híres leírása a magyar nyelvről
"A magyar nyelv eredete, struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal.
E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik.
A nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok alapjai, amelyek egyetlen kőből készültek, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték helyére, a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, az isteni titkot fog megfejteni.”
A magyar egy kifejező nyelv, a lényegre, az igazságra törekszik.
Mert a magyarnak az igazság a legfontosabb. Ha azt eltakarják előle, vagy nem mondhatja ki, akkor összezavarodik.
És mi ebben az állapotban kínlódunk már több száz esztendeje
Gondoljuk végig: a templomokban latinul miséztek, a hivatalos iratokat szerzetesek latinul írták. A királyi udvarban csehül, lengyelül, németül, taljánul, franciául beszéltek. Itt volt a török, aztán a habsburg pusztított mindent ami magyar, majd jött az orosz, és mi még mindig magyarul beszélünk
Az embernek számtalanszor dönteni kell, hogy lehajtott fejjel tűrjön, megalkudjon, vagy felemelje szavát, fegyverét az igazságtalanság, a rabság ellen. Mindkettőbe bele lehet pusztulni. Az egyikbe lassan, a másikba gyorsan.
Rabságban, megaláztatásban, de élni, vagy a szabadságért meghalni, esetleg számkivetettségben sínylődni távol a hazától.
Nem egyszerű kérdés ez. Több millió magyar kényszerült a történelem során ilyen kegyetlen döntésre
Gondoljunk csak Koppányra, Dózsára,
a végvárak harcosaira, Bocskai, Thököly, Rákóczi küzdelmeire.
A 48-as, 56-os szabadságharcra, és az azt követő kegyetlen megtorlásokra.
Hányszor fordult elő, hogy egy kisebbségben levő csoport, csak külföldi segítséggel tudott erőszakot venni a nemzeten.
Még történelmi távlatból sem könnyű eldönteni, hogy egy- egy forradalom, vagy felkelés mit hozott, s mit vitt. Vannak helyzetek, azonban, amikor nincs lehetőség mérlegelésre, amikor cselekedni kell. Van mikor nem elég elénekelni a talpra magyart, fel kell állni a térdeplésből. Meg kell tenni azt, amit a szívünk diktál.
A becsületért, a hazáért, a nemzetért.
Figyelünk-e ma arra mit eszünk, mit vásárolunk, mit nézünk?
Milyen mesét mondunk gyermekeinknek, milyen zenét hallgatunk?
Mit mondunk, hogyan cselekszünk, milyen mintát mutatunk?
Emlékezzünk meg azokról a neves és névtelen hősökről, akik az életüket, vérüket adták a hazáért, a szabadságért, akiknek köszönhetjük, hogy van hol élnünk, van hazánk.
2006 május 20 nagycsaládosok napja
zászlós tánc
A mai jelenlétünkkel fel szeretnénk nyitni a csodálatos magyar kultúra egy- egy szeletének ajtaját, hogy felkeltsük az érdeklődést történelmünk kevésbé ismert vagy az iskolában máshogy tanított részletei iránt.
Aki nem hiszi járjon utána.
Íj bemutatása
Összetett merevszarvú visszahajló íj röviden reflex íj ez a kor haditechnikai csúcs fegyvere volt.200- 250 méterre is el lehetett lőni vele, szemben az akkor európában használatos íjakkal. Előállítása bonyolult műveletetek sorozata. Mindig íjtegezben hordták felajzott állapotban sohasem a hátukon . Így mindig könnyen elővehették, hiszen a harcban nemcsak a pontosság, hanem a gyorsaság is fontos. Íjásztudományukról csak annyit, hogy már kisgyermekkoruktól kezdve gyakoroltak. Egereken, pockokon, madarakon, és akkoriban még az élelemszerzés egyik fontos forrása volt a vadászat. Nyíltegezben tartották a vesszőket általában 25-30 darabot. A vesszők különbözőek voltak, attól függött, hogy mi volta cél .Vadászatra, madárra pontos lövésre jól megmunkált ,tömegben lövésre, páncéltörésre, nehezebb súlyosabb hegyűeket
A közelharc egyik félelmetes eszköze a fokos, vagy fokos bárd. Honnan is fejlődött ki?
Vegyünk egy éles követ, kössük egy botra és mi lesz belőle? Kőbalta. Harci alkalmazása végigkiséri az emberiséget. A magyarság egyik kultikus fegyvere egyesek szerint az istennel kötött szövetségünk jelképe. Fontos szerepe van a harcban, az avatási szertartásokban, a mindennapi életben. Az egyik felén kicsi baltaszerű, a másik csőrszerű kampós, amivel a vérteket, sisakokat, sodronyingeket lehetett átlyukasztani. A végvári harcokban, a kuruc időkben félelmetes fegyver. A magyar betyárokat, szinte mindig fokossal ábrázolják
A bírói hivatal jelvénye volt sok helyen egészen a közelmúltig.
A férfivá, felnőtté avatás, a nemzetséghez hadhoz tartozás rituális eszköze. Gondoljunk csak az iskoláktól búcsúzó tanulókat felszalagozott fokossal tarisznyával engedik útjukra, de esküvőkön a vőfélyek is felpántlikázott fokost használnak
A harmadik fegyver ami jellemző a magyarságra, a szablya A keleti lovas nomád népek jellegzetes közelharc fegyvere. 70-75 cm hosszú 3-3.5 cm széles enyhén ívelt pengéjű kard. A magyaroknál jelenik meg először az utolsó harmadán a fokél, tehát súlytásnál, és visszahúzásnál is használható. Tipikusan lórol használatos fegyver, mivel egy körív mentén nagyobb a hasítása , mint az egyenes kardnak, amely gyalogsági fegyver és fontosabb szerepe a szúrás mint a vágás mert bármilyen éles inkább üt mint hasít
Negyedikként bemutatjuk a kopját amelyet különböző hosszúságú nyéllel használtak
Az ókorban és az akkori európában a nehéz fegyverzetű gyalogság volt a meghatározó haderő nagy csapatokat vontak össze, és addig tartott a közelharc, amíg az egyik fél össze nem roppant, vagy el nem menekült . gyalog közlekedtek, az utánpótlást szekereken szállították, hidakhoz, gázlókhoz, révekhez voltak kötve
Ezzel szemben a magyarok lovon közlekedtek. Három-négy vezeték , málhás lóval.
Nagy folyókon úsztatnak át, hegyeken kelnek át seregestül.
Hannibálról, Napóleonról könyveket írtak, mert gyalogos sereggel átkeltek az Alpokon nagy veszteséggel. A magyarok legalább tizennyolcszor teszik ezt lovassereggel néha télen is
Nagy károly frank uralkodó leghosszabb hadjárata 300 km a magyarok 951-ben 5000 km-t tesznek meg oda-vissza ellenséges területen minimális veszteséggel
Húspor.: szárították füstölték, megtörték, majd nedves nyersbőr zacskókba varrták A bőr kiszáradt összehúzódott, kipréselte a levegőt, és kész volt a korabeli vákumfóliás konzerv
Bográcsban sűrű húskását készítettek belőle A mai gulyás őse. Sohase ették nyersen, és a nyereg alatt sem puhították
SZABADSÁG SUGÁRÚTI ISKOLA 2006
Tánc
Toborzó
BARANTÁRÓL
Köszöntöm az egybegyülteket a Magyar Harcos Sport Egyesület Baranta szakosztálya nevében Mi is az a Baranta? Egy Göcsej- hansági tájszó valamikor a harcra való felkészülést, gyakorlatozást jelentette Célunk Lehetőséget adni idősebbnek fiatalnak hogy betekintést nyerjenek a Magyar harci kultúrába melyre higgyék el, bátran büszkék lehetünk
Milyenek voltak a magyarok? Viselet- nadrág, szabott ruha , ing, alsóruha öv,
GARDÉZI : A MAGYAROK BÁTRAK, SZÉP KÜLSEJŰEK,
JÓ MEGJELENÉSŰEK ÉS MÉG A KÖZEMBEREK IS ÚGY JÁRNAK, MINT MÁS NÉPEKNÉL AZ ELŐKELŐK.
TAHIRI ÜNGÜRÜSZ
KETTŐS HON, HAZATÉRÉS
FEGYVEREK: ÍJ
Összetett merevszarvú visszahajló íj röviden reflex íj ez a kor haditechnikai csúcs fegyvere volt.200- 250 méterre is el lehetett lőni vele, szemben az akkor európában használatos íjakkal. Előállítása bonyolult műveletetek sorozata. Mindig íjtegezben hordták felajzott állapotban sohasem a hátukon . Így mindig könnyen elővehették, hiszen a harcban nemcsak a pontosság, hanem a gyorsaság is fontos. Íjásztudományukról csak annyit, hogy már kisgyermekkoruktól kezdve gyakoroltak. Egereken, pockokon, madarakon, és akkoriban még az élelemszerzés egyik fontos forrása volt a vadászat. Nyíltegezben tartották a vesszőket általában 25-30 darabot. A vesszők különbözőek voltak, attól függött, hogy mi volta cél .Vadászatra, madárra pontos lövésre jól megmunkált ,tömegben lövésre, páncéltörésre, nehezebb súlyosabb hegyűeket LONG BOOW 1300-AS ÉVEK
FOKOS
A közelharc egyik félelmetes eszköze a fokos, vagy fokos bárd. Honnan is fejlődött ki?
Vegyünk egy éles követ, kössük egy botra és mi lesz belőle? Kőbalta. Harci alkalmazása végigkiséri az emberiséget. A magyarság egyik kultikus fegyvere egyesek szerint az istennel kötött szövetségünk jelképe. Fontos szerepe van a harcban, az avatási szertartásokban, a mindennapi életben. Az egyik felén kicsi baltaszerű, a másik csőrszerű kampós, amivel a vérteket, sisakokat, sodronyingeket lehetett átlyukasztani. A végvári harcokban, a kuruc időkben félelmetes fegyver. A magyar betyárokat, szinte mindig fokossal ábrázolják
A bírói hivatal jelvénye volt sok helyen egészen a közelmúltig.
A férfivá, felnőtté avatás, a nemzetséghez hadhoz tartozás rituális eszköze. Gondoljunk csak az iskoláktól búcsúzó tanulókat felszalagozott fokossal tarisznyával engedik útjukra, de esküvőkön a vőfélyek is felpántlikázott fokossal köszönti a násznépet
KOPJA
bemutatjuk a kopját amelyet különböző hosszúságú nyéllel használtak
LÓ GYALOG DOB DÖF
SZABLYA
jellemző a magyarságra, a szablya A keleti lovas nomád népek jellegzetes közelharc fegyvere. 70-75 cm hosszú 3-3.5 cm széles enyhén ívelt pengéjű kard. A magyaroknál jelenik meg először az utolsó harmadán a fokél, tehát súlytásnál, és visszahúzásnál is használható. Tipikusan lórol használatos fegyver, mivel egy körív mentén nagyobb a hasítása , mint az egyenes kardnak, amely gyalogsági fegyver és fontosabb szerepe a szúrás mint a vágás mert bármilyen éles inkább üt mint hasít
MÁSFÉLKEZES KARD PÁNCÉLOK
HADREND
Az ókorban és az akkori európában a nehéz fegyverzetű gyalogság volt a meghatározó haderő nagy csapatokat vontak össze, és addig tartott a közelharc, amíg az egyik fél össze nem roppant, vagy el nem menekült . gyalog közlekedtek, az utánpótlást szekereken szállították, hidakhoz, gázlókhoz, révekhez voltak kötve
Ezzel szemben a magyarok lovon közlekedtek. Három-négy vezeték , málhás lóval. KENGYEL NYEREG
Nagy folyókon úsztatnak át, hegyeken kelnek át seregestül.
Hannibálról, Napóleonról könyveket írtak, mert gyalogos sereggel átkeltek az Alpokon nagy veszteséggel. A magyarok legalább tizennyolcszor teszik ezt lovassereggel néha télen is
Nagy károly frank uralkodó leghosszabb hadjárata 300 km a magyarok 951-ben 5000 km-t tesznek meg oda-vissza ellenséges területen minimális veszteséggel
BÖLCS LEÓ
Húspor.: szárították füstölték, megtörték, majd nedves nyersbőr zacskókba varrták A bőr kiszáradt összehúzódott, kipréselte a levegőt, és kész volt a korabeli vákumfóliás konzerv
Bográcsban sűrű húskását készítettek belőle A mai gulyás őse. Sohase ették nyersen, és a nyereg alatt sem puhították KANÁL
Engedjék meg, hogy megosszam önökkel néhány tapasztalatomat
1. gyereknek nemcsak joga, hanem kötelességei is vannak!
2. Nagy hibát követtem el, mikor úgy gondoltam hogy a tévével kötöm le a gyerek figyelmét és tévét tettem a gyerek szobájába ma már tapasztalhattuk, hogy mekkora rombolást végez a tévé a gyerekek, de a felnőttek lelkében is
Amikor csak tehetjük étkezzen együtt a család . Kapcsoljunk ki mindent és csak egymásra és az ételre figyeljünk. A szeretetteljes figyelem, amire leginkább szükségünk van
DOHÁNYZÁS ÉHGYOMOR LÉGTÉR,
MOZGÁSHIÁNY TESTI LELKI ELTUNYULÁS
SPORT GYÓGYSZER
LÉPCSŐ GYALOG GYEREK KOCSIVAL
2007 nov 13 edzésre
A Barantáról
A XX. Századig a magyarság életmódjára, kultúrájára, harci kiképzési módszereire épülő harcművészeti irányzat
Csak közösségben lehet
Nem valami ellen van, hanem valamiért
Nem a lustaság, a butaság, a közönyösség, a testi lelki tespedtség ellen van, hanem hogy ennek alternatívát mutasson, hogy te több lehessél, példát mutathass azoknak akik még nem jöttek rá arra, hogy a testi lelki fejlődésnek más útja is mint amit ma feléd sugároznak.
Nekik az a céljuk, hogy minél kevesebbet tudjál a világból, minél irányíthatóbb légy, és mindezt minél többért. Ne tudjál önálló lenni, Hogy függjél tőlük.
Ezeket a dolgokat éljük át manapság.
Ezért hazudnak nekünk nap mint nap, hamisítják meg a történelmünket, a jelenünket. Veszik el azt ami a magyarnak a legfontosabb az igazság.
Ezért gyalázzák a múltunkat. Hogy ne tudjunk büszkék lenni az őseinkre, akik hont foglaltak /hazatértek/ államot alapítottak.
És a sok ármánykodás, árulás, külső túlerők ellenére még mindig van hol élnünk, van országunk, van hazánk
Még mindig magyarul beszélünk.
És ha teszünk értre akkor még sokáig lesz is
Az ember kockáztatja az életét, egészségét, hogy több pénzt keressen,
aztán odajut, hogy minden pénzt megadna az egészségéért, életéért.
Testileg, és lelkileg egyre jobban elkényelmesedik, eltunyul a nép.
asztmás, allergiás, elhízott és mozgáshiányos generációk
a reklámok által gerjesztett fogyasztási kényszer
Ez egyfajta modern rabszolgaság
Amíg a törvénynek nevezett terjeszkedés, a gátlástalanság felülírja az igazságot.
Rádiók-tvék
A tv olyan, mint a kígyó szeme. Elkábít, elbutít, bambává tesz.
Elveszi az időt a gyerektől, családtól A nagyszülőnek a szerepe,
Kodály szerint egy magyar embernek illik, legalább száz magyar népdalt ismernie.
mondókák,
a gyerekjátékok, Merjünk játszani
magyar népmesék az igazságról szólnak
Énekek, táncok, táncházak
Lányból –nő, anya, fiúból férfi, apa
Nyelvünk gazdagsága 38- 24 rovásírásunk
Mérhetetlen kincs a magyar kultúra. Fel sem fogjuk.
Ezekből minél többet magunkba kell szívni, minta szivacs, és továbbadni.
Eljön az, az idő, nem is sokára, mikor ez lesz minden kincsünk, mert egyébként ki leszünk fosztva.
Az embernek számtalanszor dönteni kell, hogy lehajtott fejjel tűrjön, megalkudjon, vagy felemelje szavát, fegyverét az igazságtalanság, a rabság ellen. Mindkettőbe bele lehet pusztulni. Az egyikbe lassan, a másikba gyorsan.
indiánok
Mert kell, hogy a mag túlélje. mindaz az információ, és tudás, ami szükséges ahhoz, hogy a kis magból egy hatalmas fa, és abból egy új erdő teremtődjön.
, magunkat aktivizálva, egymásra odafigyelve, egymás munkáját megbecsülve formálódhatunk közösséggé, NEMZETTÉ
A magyar egy kifejező nyelv, a lényegre, az igazságra törekszik.
Mert a magyarnak az igazság a legfontosabb. Ha azt eltakarják előle, vagy nem mondhatja ki, akkor összezavarodik.
Egy fontosnak tartott cél érdekében meglehet, és meg is kell szólítani az embereket.
Nagy fellobbanások, nagy csalódások várnak ránk.
Egyedül nem fog menni. Szükség van a közösségre.
ha szót értünk egymással.
Ha elmondjuk meghallgatjuk, odafigyelünk a másik szavára is
Sokszor le kell bontani, amit felépítettünk, hogy újjáépítsük.
Amíg idegen istenekhez imádkozunk, amíg nem találunk vissza a magyarok istenéhez, addig bizonytalanságban, kétségek között élünk, és nem fogjuk megtalálni a helyünket.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
